Egy sorozatnak lelke van. Nekem a Kossuth7 pontosan mutatja, mit is jelent ez - az egész több, mint a részek összege. Az emberek, a házak, a történetek önmagukban is érdekesek, de igazán akkor kezdtem érezni a sorozatnak az ízét, mikor körülbelül a negyedik helyszínen forgattam. Az egyik helyen a lakó az izgalmas, a másikban az épület maga, a harmadikban annak múltja, a negyedikben a jelen, az ötödikben az apró részletek, de nekem a legérdekesebb ezeknek a villanásoknak az összképe.